EUGEN

A TISZAMENTE KULTÚRÁLIS, KÖZÉRDEKŰ MONITORA - Kulturni, javni monitor Potiskog regiona

Urbán Gábor


Tények és tanúk


Vágatlan interjú Bőzsöny Ferenccel, a Kossuth Rádió nyugalmazott rádióbemondójával


Bőzsöny Ferenc 1956-ról sokat mesélt, mert kollégáival közösen látott és tapasztalt. Parlamenti és Bródy Sándor utcai rádiós sétánk során hűen beszélt a tényekről 1956 tanújaként, de megőrizte azt a humorát , jókedvét és hangorgánumát, mely annyira egyedi, hogy talán nincs az az öreg vagy fiatal, aki csak hallomásból is, ne emlékezne a zseniális bemondóra.

bozsony10.jpg

Igy mesélt élményeiről, melyek annyira élnek még most is emlékezetében, hogy a néha már-már a zavarosnak tűnő egyveleg gyakran olyan érzést kelt az olvasóban, mintha ezernyi hirfolyam sokkot kapott volna egy világűri XXX.századbeli bázis  lakójaként régi emlékek között kutatva...

bozsony11.jpg

...akik a rádiót elfoglalták, arra nem gondoltak, hogy ide antenna is kell-a nélkül nem szól. A lakihegyi adótorony volt a legnagyobb, mondhatni, hogy a világ egyik legszebb rádióadó tornya, a maga 314 méter magasságával és nagyon nagy a teljesitőképességével, de akkor azt az oroszok már körbezárták mikor észbekaptak a rádió elfoglalói, hogy hát meg is kéne azt szóllaltatni. Az első néhány nap furcsa módon átmeneti volt. Nem akarom túldramatizálni, de amikor aznap délután bementem, egy nyugodt napnak tűnt minden, majd pedig hajnalban a kolléganőim belém csimpaszkodva lógtak rajtam annyira féltek, borzasztó látvány volt, amikor szitává lőve láttunk embereket szemünk láttára. Megrázó élmény. Az volt az érzésem mintha álmodnék. De ez a valóság volt. Egy szőke katonagyerekbe legalább 30 lövedéket lőttek bele, féloldalt feküdt, a jobb combja szinte szétfröccsent a sorozattól, de a törzsébe is annyi golyót kapott , hogy elkezdett a száján ömleni a vér és ahogy leejtette a fejét, hang nélkül, fél percen belül meghalt. Még most is szemem előtt van, hogy láttam ömleni a vért a poros udvaron, ahol társaival együtt feküdtek lelőve.

bozsony9.jpg

Nem gondoltuk, hogy a rádiót el fogják foglalni. ...mentünk kolléganőimmel a Mikszáth tér felé, azt sem tudták élők vagy holtak a félelemtől, meginvitáltam hozzánk, ..nem messze laktam. a rádiótól Nyugodtan meg birtak mosakodni, lepihentek majd elemózsia  után néztünk. Igy is történt. Majd , ahogy odaértünk a piarista gimnázium elé, ki voltak mindenütt rakva a rádiók az ablakokban és halljottuk, hogy Nagy Imre beszél. Már ő volt akkor a miniszterelnök, egy éjszaka alatt , leváltották az előző garnitúrát, Gerőéket. Amikor a rádiót ostromolták, -20 órakor mondta azt a nevezetes beszédét-, a rádiót azért ostromolta meg a tömeg mert Gerő beszéde fölingerelte őket, akik a rádió előtt tüntettek, azok ezt nem is hallották. Másrészt azt hitték, hogy Gerő ott van a rádióban. Akkor itt, az Akadémia utcában volt a pártközpont és egy telefonvonalon mondta el a beszédét élőben. Nem tudtuk meddig fog tartani ez. Egy olyan 45 perces beszédre volt mindenki felkészülve. Azt hiszem 12 percig beszélt. Olvastam is mindent ezzel kapcsolatban. Sok mindent irtak 1956-ról, hogy váratlanul megszakadt ez a beszéd...mert utána volt egy olyan kis furcsa szünet. Dehogy szakadt meg..az volt a vége. Döbrenti Piroska kolléganőm, akihez oly sok élményem fűz, Lezsák Sándor elnök úr is ismeri őt), hivta őt többször, most is megvan Piri mama, majd aztán még visszatérek rá, hogy itt a Parlamenteben együtt éltük át, hogy amikor az oroszok november 4-én elfoglalták ..ő is tanúja volt sokmindennek. Tény az, hogy amikor Nagy Imre beszélt, ledöbbentünk mindnnyájan, hogy hát hogyhogy..miniszterelnök..?... és szól a rádió..?..honnan szól a rádió..?? Egyik kolléganőm mondta, hogy a kormánynak van egy stikla-rádiója , tehát egy titkos rádió is, és itt hagytak minket,..nem mondom ki, hogy mibe..és majd megtudjuk , hogy hányat üt az óra és, hogy mi újság.


bozsony6.jpg

Bőzsöny Ferenc és Lezsák Sándor

Nagy Imre rögtön statáriumot hirdetett. Két napig nem volt tisztában azzal, hogy itt mi történik, aztán ált át úgymond a felkelők oldalára, nevezett ki új kormányt, a rádió pedig innen szólt a Parlamentből..egy telefonvonalról. Alig volt itt néhány lemez, de főleg Beethoven Edmont-nyitánya. Ezt adták szinte éjjel nappal. Ez a magyarázata annak, hogy az Edmont nyitány szinte 1956-nak a szignálja és az alapzenéje , mert annyiszor halloták, mert minden nap lement vagy négyszer ötször de azért mert nem volt más kéznél. Ide, a parlamenti stúdióba átjött néhány technikus meg a rádiónak két munkatársa és az első napokban mondtak ilyen-olyan marhaságokat, amiket itt kaptak hireket, hogy most mondjátok be azt , hogy fosztogatják a himnusz hangjai mellett az üzleteket és a zászlókat lengetve. Ez el is hangzott. Ezt nem bocsájtották meg sokáig.

bozsony5.jpg

Mint média képviselőjének és magyar történelem oktatónak is megtiszteltetés volt számomra beülni abba a székbe, mely egykoron Nagy imre, majd később Antall József, most pedig Lezsák Sándor tulajdonát képezte, képezi


A rádió, ahonnan szólt, egy belső udvarra nyillott az ablak abból a szobából, annyira tökéletes csönd van és semmi zaj nem hallatszik be ezen massziv épületkolossus furcsa megépitése jóvoltából . Ami első zajt hallottunk, az november elején, egyik hajnalban majdnem 6000 tank ágyúdörrenése volt, szinte egyszerre , minden főútvonalon de az ország több területén is, és minden bejelentés nélkül , vasárnap hajnalban elkezdték lőni jobbra, balra a lakóházakat. Nem akármilyen élmény volt . Ez volt az egyetlen , ami behallatszott meg irgalmatlanul befűtöttek, ezért kinyitottuk egy kicsit az ablakot, hogy kapjunk levegőt, de muszáj volt becsukni, az ágyúzástól, meg egy csomó varjú itt éjszakázott bent ..most is van jó néhány a parlament épületén..azokat fölriasztotta az ágyúzás..még most is fülemben van az a rémült károgásuk...hogy még csak ez hiányzott...sejtettük, hogy itt most valami nagy fordulat van és átjöttünk ide.

bozsony3.jpg

Megalakult a rádióban később a munkástanács, a rádió hasznavehetetlen volt, szétlőtték, a stúdiók nagyjából épségben maradtak, de ahogy mondtam, nem volt antenna. Sőt átmenetileg visszavették , orosz segitséggel, a rádiót és akkor omlott le a Bródy Sándor utcai épületnek két része. Ott, ahol most bementünk a főbejáraton, onnan az erkély is hiányzott. Azt lelőtte egy ruszki tank gránáttal és fölötte két emelet leszakadt. Attól jobbra, egy szelete az épületnek , három emelet, az a járdáig ledőlt. Tehát nem babra ment a játék... Megalakult a Szabad Kossuth Rádió , az itteniek, akik nem voltak hajlandóak csatlakozni, azokat elbocsájtották és magamat is behivtak ide, úgyhogy meg nem tudom mondani hirtelen, de megvan az akkori  igazolványom, hogy a Szabad Kossuth Rádió munkatársa vagyok és ki-ki gyalog járt be ide a Parlamenbe, mert nem volt közlekedés egyáltalán . Négy órás szolgálat volt. Még délután mentünk be és úgy, hogy a kijárási tilalom előtt befejezzük..mert aztán nem lehetett az utcán közlekedni éjszaka. Mi, rádiósok magyarul és oroszul kaptunk engedéyt azért, ha véletlenül elkapnának bennünket a ruszkik, hogy aki olvasni is tudott közülük, azoknak legyen igazolás, kik vagyunk, hogy hivatalosan járunk el. Akinek nem volt engedélye , hogy az utcán császkáljon, azt elkapták, és nem lőték agyon, hanem meszesvödröt meg meszelőt  nyomtak a kezébe és a házak falára jelszavakat irattak velük hajnalig. Általában ez volt a büntetésük. De ez már akkor volt, amikor visszajöttek a „testvéri csapatok", persze idézőjelben mondom.

bozsony2.jpg

A szinhely, ahol Nagy Imre elmondta rádiós beszédét

Hát itt a Parlamentben zajlott az élet, jöttek-mentek a különböző delegációk reggeltől estig. Akik akkor hallgatták a rádiót, azok emlékeznek arra, hogy órák hoszáig mondtuk az üzeneteket. Mi is ezen a 17-es kapun jártunk be és zsákszám adták le az üzeneteket. 200 ezer ember járt kelt, adták le az üzeneteiket, keresték a hozzátartozóikat. Akkor nem volt a rendőröknek fütyülőjük, de aki akart az megtalálta a módját és bejött. Volt , akiket a mikrofontól alig tudtunk elzavarni, mert kiáltványt akartak intézni a magyar néphez de a saját nevükben..Az üzenetek némelyike újságpapir szélére vagy barna zacsóra, tasakra volt irva és olyan ákom-bákomokkal, hogy bevallom, némelyiket elolvasni alig tudtuk , de volt amit egyáltalán nem, azokat félrerakták a kollégák. Én egy délután szabadidőmben azzal foglalkoztam, hogy megfejtettem a „hieroglifákat" és rendesen beolvastam másnap. Mindenki üzenetét beolvastuk. Nem volt akkor kinyomtatott rádióműsor mint most, hogy megjelenik az újságokban hanem pillanatokként változott, mindig az adott pillanatban tudtunk meg mi lesz, milyen zenét adunk, milyen felhivást olvasunk be, milyen eseményről adunk hirt stb.. Először az életemben itt olvastam be hirt, mint kezdő gyakorló , akkor nem számitottunk arra, hogy ilyen gyorsan átesünk a tűzkeresztségen, ..a hirolvasás élőben az egy olyan dolog, hogy egy évig gyakoroltatják a gyakornokokkal miután az élő mikrofon elé engedik őket. Én egy hónapja voltam szerződésben, aztán véglegesitettek. És itt az egyik szolgálati napomon, este nyolckor, egyik kolléganőmmel, akit Székely Erzsinek hivtak, sajnos meghalt pár évvel ez előtt, gyönyörű szép hangja volt..vele olvastam be hireket, közleményeket élő adásban 46 percen keresztül. Megvan a felvételem. Amikor befejeztük, akkor döbbentem rá, hogy ez volt az élő hirolvasás. Sokkal nagyobb izgalmak értek azokban a napokban, hogy ennek a hirolvasásnak az izgalma meg se kottyant.  Egyszer történt egy kisebb baki, de általában, amit kollégáim az orrom alá dugnak magyar nyelven, ránézésre tudom adni a szöveget és magam, ritkán hibázok. Tanitottam elég sokat, növendékeket, most a nyugdijas éveimben a Központi szeminárium kispapjait , esztergomiakat tanitom, bár az ingázás már fáraszt, de a növendékek közül azt hiszem 7 vagy 8 Kazinczy dijas van..úgyhogy megtudom állapitani, kiből lesz a cserebogár.

bozsony1.jpg

Family photo parlamenti körsétánk és 1956-os élménybeszámolók után

De itt a Parlamentben nem mindennapi élmény volt személyesen találkoznom Nagy Imrével, vagy Maléter Pállal, akit kineveztek honvádelmi miniszternek, én vettem fel véletlenül a telefont és az elnöki tanács egyik akkori tagja volt Dobi István is ...általában nem tudták hol van, de amikor megtalálták nem volt már olyan állapotban..tinktura maxima..meg a maligán fok..ez később is jellemezte..hogy az ő távollétében az Elnöki Tanács valamelyik soros tagja intézkedhetett. Volt egy Bognár József , aki egyetemi tanár volt, ő volt akkor ügyeletben, amikor leszólt telefonon, hogy jöjjön fel valaki mert egy rövid fontos kommunikét akarnak átadni, hogy majd mondjunk be a rádióba. Mondom a főnökömnek ezt, erre azt kérdezte ..és honnan telefonáltak..?..hát mondom azt elfelejtettem megkérdezni. Nekiindultunk megkeresni..ott találkoztam életemben először és utoljára Maléter Pállal. Kezet fogtam vele és az ő kinevezését irta alá, irta le az Elnöki Tanács nevében Bognár József. Mentünk a stúdióba, egy emelettel lejjebb voltunk, és hát az a tisztelet ért, hogy én olvashattam be, aminek nagyon  megörültem. De jött itt Déry Tibor, emlékszem rá is, itt találkoztam először és utoljára Szabó Lőrinccel-remélem ismerős a neve? Csodálatos költő volt. Nagyon meg voltam illetődve, én tudtam , hogy kicsoda. Meg kell, hogy mondjam, sokkal öregebbnek tűnt a koránál, azt hiszem 57 éves volt, de jó hetvenesnek tűnt. Megtört szikár embernek nézett ki. Meg Lócit, akiről később verset is irt, mert amikor vele is találkoztam, letegezett és úgy meg voltam illetődve, hogy nem mertem őt visszategezni...bár most már ott tartok, hogy aki engem letegez, azt én visszategezem...főleg a fiatalokat, de az öregeket is. Életem másik nagy élményét a különböző találkozások teteje, non plus ultrája volt, hogy amikor hirül vettük, hogy Mindszenty hercegprimást, akit átkoztak, szidtak letartóztatása óta és minden alkalmat megragadtak, hogy mocskolják, kiszabaditották, senki nem tudta, hol őrzik. Felsőpetényben, az Almási kastélyban volt házi őrizetben és ez a Pálinkás őrnagy, Pallavichini őrgróf, Pálinkás néven volt a Néphadsereg tisztje , ő szabaditotta ki a rétsági páncélosok hozták fel ide a budai várba, ott van az esztergomi érsekeknek egy kisebb rezidenciája még ma is. Ott egy rövid nyilatkozatot tett és elmondta később azt a nevezetes rádióbeszédét november 3-án este 20 órakor, azt én konferáltam be. Én őt nagyon tiszteltem mindig. Ő bérmált meg még 1947-ben a Szent István Bazilikában, ...mindig meghallgattam még a letartóztatása előtt is.

bozsony4.jpg

Tanitvány és tanár

Amikor megérkezett, szintén meg voltam illetődve, olyan volt mint egy álom. Pár napja mindenki elvtárs volt meg úgy tűnt, hogy a forradalom győzött. Minden szervezet fölfüggesztette a sztrájkot. Sorakozunk Nagy Imre mögé. Innen mondta el a parlamenti stúdióból azt a nevezetes beszédét. Amikor jött, és mivel egyházi iskolába jártam, természetesen latinul köszöntem neki, hogy Laudetur Jesus Christus... Kicsit őszebb volt, mint amikor, 8 évvel előtte láttam, Tildy Zoltán, aki korábban köztársasági elnök is volt az ő palotája, ott a Nemzeti Múzeum mögött állt. Itt meg 56-ban államminiszter volt Nagy Imre kormányában .Az ő utasitására szabaditotta ki Pálinkás őrnagy Mindszentyt, akit azért, hogy kiszabaditotta és Budapestre elhozta a biborost,..halálra itélték, fölakasztották. De ezeket mind csak úgy utólag tudtuk ám meg..szóval úgy intézte a rendszer, hogy a kivégzésekről nem tudott senki... tulajdonképpen csak a hozzátartozók, néha még azok sem...

kep55_222.jpg

Itt, amikor az a nevezetes sortűz volt, ez robbantotta ki tulajdonképpen az országos fölzúdúlást és forradalmat, hogy amikor itt a tüntető tömegbe 26-án pár nappal 23 után ..mindenki letagadja, hogy nem ő volt de valószinűleg a Földművelődésügyi Minisztérium épülete tetejéről... meg innen az északi oldalról is belelőttek a tömegbe. Több mint 100 halott volt..és a telefonvonalak működtek a városban. Fölhivtam a stúdiót és a kollégákat , kérdeztem , mi is történt, mondtam rémségekről hallunk..volt itt valami lövöldözés..lövöldözést nem is hallani innen az épületből.. hát ilyen volt akkor az élet, ilyen történelmet irtak akkor. Hercegprimás úrnak úgy tudom negyedórás beszéde volt utána lekonferáltam majd el is tettem azt a papirt. Piroskának diktálta le. Mi , rádiósok és a média képviselői olyan beszédeknek és találkozásoknak voltunk a tanúi és hollói, amelyek csak részben vannak megirva vagy pedig csak a kivételezettek halloták, ha még emlékeznek rá egyáltalán...







Weblap látogatottság számláló:

Mai: 50
Tegnapi: 15
Heti: 50
Havi: 1 325
Össz.: 286 799

Látogatottság növelés
Oldal: Tények és tanúk-Bőzsöny Ferenc rádiós beszél 56-os élményeiről
EUGEN - © 2008 - 2017 - eugen.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: ortoped dr juskovic - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »