Ismét elérkezett egy újabb nemzetközi jellegű birkanyiró verseny, az Úr 2010-es esztendejének május havának 9.-ik napján, megrendezésre került a IX. Nemzetközi Birkanyíró és Birkapörköltfőző Verseny a felsőhegyi járáson, a Csordakútnál.
A helyenkénti eső ellenére több százan gyűltek össze úgy az árúsok, mint a vendégek, főzők, nyirók,... Programon volt kézi és gépi birkanyirás, birka és marhapörkölt főzés, tejtermék-,juhászpálinka kiállitás és vásár, de ez mellett ostorpattogtató- verseny, kispályás labdarúgótorna na meg a jókedv járta át a vasárnapot.
A birkanyiró versenyt Sirková Anikó polgármester asszony nyitotta meg a következő mondatokkal: - Az idő nemigazán szolgált eddig a rendezvény sikeréhez, illetve meg vagyok győződve, hogy nem is sokat ronthat rajta, hiszen, a jókedvünk, lelkesedésünk megvan és hiszem azt, hogy ez a mai bemutató az előzőekhez képest szintén sikeres lesz. Zenta önkormányzata egyik fő támogatója ennek a rendezvénynek, mivel mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy identitásunk, önazonosságunk megőzrézésében a hagyományok megőrzése nagyon nagy szerepet játszik. Úgy a fiataljaink, mint az idősebb generációk és mi is lehetőséget kaptunk arra, hogy megismerkedjünk a régi munkamódszerekkel és munkaeszközökkel , a juhász élet egyes momentumaival . Szerintem ez, igazán fontos mindannyiunk számára, ugyanis őseink életének egyes szegmenseinek a bepillantásába az önazonosságtudatunknak a megerősitésén is dolgozhatunk egyúttal. Nagyon nagy köszönettel tartozok a szervezőknek, akik a megfelelő módon szervezték meg ezt a rendezvényt, a versenyzőknek sok sikert kivánok, és mi magunknak nagyon kellemes szórakozást !
Majd Rácz Szabó László a községi Képviselő Testület elnöke mondott pár alkalmi mondatot: - Örülök annak, hogy ilyen szép számban összejöttünk, annak ellenére, hogy mindenki attól félt, hogy esni fog az eső, de nem fog esni , mert szép időt rendeltünk !! Isten velünk van és a mai nap mindenki úgy megy el innen, hogy boldog lesz. Reméljük , boldogok lesznek azok is, akik a sörsátrakba árulják az italokat, és mindenki , aki versenyezni fog. Azt mondom hát, versenyre föl, harcra föl, de mindenkinek tudnia kell, hogy lesznek itt sikeres emberek és az biztos, hogy mindenki győztes lesz. Ezennel megnyitottnak tekintem a mai versengést és arra kérek mindenkit, kötelezően érezze jól magát !
A megnyitó hagyományos részeként felengedték a békegalambokat.
A meghivott vendégek mellett jelen volt Varnyú Ernő, a Tartományi Gazdasági Titkárság titkárhelyettese, Zsiros-Jankelics Anikó(DP) és Fremond Árpád(VMSZ) köztársasági parlamenti képviselők is.
A köszöntők után következett maga a nyiró verseny. Ez idő alatt egész Vajdaságból idesereglett kultúregyesületek gazdag műsorukkal szórakoztatták a nézőket.
Az idei évi birkanyiró versenynek az önkormányzat mellett szervezője volt Ősz Szabó Imre, valamint Sóti Ferenc a Gazdakör elnöke, illetve Zenta Község Idegenforgalmi szervezete és annak mindenesei, Vörös Attila igazgató és Laskovity Kornél.
Minthogy ez egy pörköltfőző rendezvény, nélkülözhetetlen a pálinka meg a szép lányok !
A zenés műsor talán egyik legattraktivabb numerája, a tornyosi Romano Drom egyesület lányai kápráztatták el az odasereglett látogatókat,- cigánytáncukkal.
A csajok megmutatták tudományukat , kitettek magukért !
Novák Károly a Gazdakör juhász szakágának vezetője, néhány szóban, megköszönte Vajda Tibornak és Ősz Szabó Ferencnek, hogy valamikor ők kezdték el ezt a rendezvényt, mert ha ők nincsenek talán ez , igy, ilyen formában, most nem is jöhetett volna létre, de ezt az örökséget most méltóképpen tudják tovább vinni.
A támogatók népes sora nélkül nem is tudták volna megszervezni ezt a rendezvényt.:
Ezek: TE-TO Cukorgyár Zenta, JTI Dohánygyár, DTD Vizgazdálkodási Kft, Monroe , Pro Credit Bank, Gazdasági Tartományi Titkárság, Zitopromet Rt, zentai Kommunális Közválallat, hasonlóképpen a magánszemélyek is: Kaszás György, Horvát Kátai Péter, Répás Zoltán -Thuja Co., és Danyi Norbert -Danex hentesüzlet.
E rendezvény arról tanúskodott, hogy érdemes összefognunk, hiszen az össznépi szórakozás mellett, a hagyományaink megőrzése is nagyon-nagyon fontos a mai világban.
A szakácsok, itt apszolútt értettek ahhoz, hogy, hogyan kell elkészülnie a legfinomabb birkapaprikásnak, pörköltnek. Néhány mondatban hallhattuk az elvárásokat, és mindazt, amit a zsűrit érdekelte a pontozásnál.
A pusztai ételek főző versenyének zsűri elnöke Csányi Sándor tisztelte meg jelenlétével Felsőhegyet Szolnokról, a birkapörköltfőző verseny zsűri elnöke pedig Ments András volt Budapestről.
Már harmadizben voltak itt.
Ments András: Úgy gondolom, hogy a birkapörköltfőzés hagyományát mindenki ismeri, itt meg nagyon jó birkapörkölteket főznek! Amit figyelünk, az az elkészitési mód, a munka tisztasága, a sátrak diszitése, az ételtállaláshoz kellő körülmények biztositása.
Ezután következett a három pálinkalovaggal, Bene Ákossal, Tóth Józseffel és Szokola Jánossal az élen, a pálinkák kóstolása.
A pálinka osztályzásáról, a juhászpálinka jellemzőiről Szokola János beszélt: - valamikor a juhászpálinkát az ágyaspálinka formájában ismerték, ma a pálinka osztályozását olyan formában végezzük, hogy odafigyelünk az illatra, tisztaságra, ill. iz-aromára, a gyümölcsre való jellegzetességére, iz-illat harmóniáját osztályozzuk. Nemcsak az iz számit, hanem az iz és az illat együttes harmóniája is. Hiszem azt, hogy objektiv értékelés született.
A nap fénypontját pedig nem más, mint a jobbnál jobb, és érdekesebb izű birkapörköltek jellemezték.
------------------------------
- A juhnyírás vagy birkanyírás az a mezőgazdasági munkavégzés, amelynek során a gyapjukért is tartott juhok bundáját kézi ollóval vagy nyírógéppel eltávolítják. Egy egyedet évente rendszerint egyetlen, legfeljebb két alkalommal nyírnak, de ez utóbbi csak a hosszúgyapjas juhoknál gazdaságos, amelyek mindkét alkalommal kielégítő hosszúságú gyapjat biztosítanak. A birkanyírás ideje általában nyár elejére, hagyományosan az április-június közötti időszakra - tehető, hogy a megnyírt juhok a hidegebb idő beálltáig újabb, védelmet nyújtó bundát növeszthessenek. Egyéves bárányokat minden körülmények között csak egyszer nyírnak, a felnőtt egyedek (anyajuhok, kosok, ürük) esetleges második nyírásának augusztus-szeptemberig meg kell történnie.
A birkanyírást bevezető munkafolyamat hagyományosan a juhúsztatás volt, amelynek során természetes vízben vagy mesterséges kopolyában többször megúsztatták az állatokat, hogy gyapjukból a szenny és a zsír kiázzon, a bunda összetapadása megszűnjön. Az állatok megszáradása után kezdetét vehette a tényleges juhnyírás.
A 20. századig a munkát kézi juhnyíró ollóval végezték, általában egy erre a célra rendszeresített, rekeszekre osztott nyiróhodályban vagy ideiglenes nyirókarámban, másutt alacsony és széles nyírópadra fektették az összekötözött lábú juhot, vagy egyszerűen a farára ültetik az állatot. Az idényszerűen összeállt nyíróbanda tagjait nyíróknak nevezik. Régészeti leletek alapján a vaskor óta folyamatosan kétféle nyíró szerszámot használtak világszerte: a karikás rugóval ellátott ollót vagy a szabászollóhoz hasonló, kétszárú eszközt. A 20. századtól egyre elterjedtebb az emberi hajnyíró géppel azonos elven működő, elektromos juhnyíró gép használata, amellyel a korábbi 30-40 helyett naponta akár 60-100 juh is megnyírható. Az állatot rendszerint egyik oldalára fektetve a fejénél kezdik nyírni a fara felé, hasától a gerinc irányába haladva, ügyelve a nyírás folyamatosságára, a bunda egyben maradására.
A juhnyírást lezáró, a gyapjú feldolgozását megelőző munkafolyamat, a lenyírt gyapjú osztályozása. Ennek során a bundát a nyírási felülettel (azaz tarlós felével) felfelé az osztályozórácsra terítik, s a színgyapjútól gondosan különválasztják a bunda szélét, szecskáját, valamint a gyengébb minőségű, a hason, a lábon és a fartájékon nőtt bundát, az ún. haslábat. Emellett különválogatják az eltérő tulajdonságokkal rendelkező ürü-, toklyó- és anyaszőrt is.
A birkanyíráshoz régebben a világ minden táján kötődött valamifajta pásztorünnep is, Magyarországon, Angliában, Irországban, Spanyolországban, az Amerikai Egyesült Államokban és Ausztráliában egyaránt.
Újabban a juhnyírást vegyszerekkel helyettesítik, ezek hatására a szőrszálak könnyen elválnak a tüszőtől. Az újabb trend, mely Ausztráliában van jelen, ahol kisérleteznek olyan eljáráson, hogy génmanipulált juhokat hoznak létre, igy az utódok már szőrtelen formában jönnek a világra. Ezzel hamarosan elveszik majd az a varázs, amely lelkesedéssel régi öregjeink de a mostaniak is keresik néha a mindennapi betevőjük, nemkülönben e csodálatos állatok az életük részeként bundájuktól megszabadulnak. A „nagyüzem" tehát beindult. Félő, hogy a birkák pár év múlva, eredeti gyapjas formában CSAK állatkertekben lesznek megtekinthetőek, és a mostani ifjúság majdan nagyapák és nagyanyák, unokáiknak fognak mesélni a régmúlt időkről, amikor birkáinkon még nőtt a gyapjú.