EUGEN

A TISZAMENTE KULTÚRÁLIS, KÖZÉRDEKŰ MONITORA - Kulturni, javni monitor Potiskog regiona

Moj grad/Az én városom

kaiser44.jpg

Urbán Gábor

A nemzet határai függetlenek az államhatároktól


162. koszorúzási ünnepség a magyar forradalom és szabadságharc tiszteletére Adán


Budakalász polgármestere, Parlagi Endre beszéde, mely elhangzott az adai katolikus temetőben.

kaiser44.jpg

Tisztelt ünneplő közönség, kedves adai barátaink !

Nagy örömmel tettem eleget a felkérésnek, hogy ezen a mai, szép ünnepen mondjam el gondolataimat március 15-ről és az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról.

kaiser44.jpg

kaiser44.jpg

kaiser44.jpg

Talán érdemes egy kis történelmi visszatekintést tennünk, hogy milyen helyzetben is volt az akkori Magyarország, amelyik az Osztrák birodalom része volt és tartománya volt a szabadságharcot megelőzően. Az akkori Magyarország egy feudális állam volt, és a reformnemzedék, amely a magyar országgyűlésben amely akkoriban Pozsonyban ülésezett, mint az alsóházban mint a felsőházban reformokat kezdeményezett. Az alsóházi reformereknek a vezére Kossuth Lajos volt, a felsőháznak pedig Batthyány Lajos.

kaiser44.jpg

kaiser44.jpg

kaiser44.jpg

Ezekben az években 1830-tól kezdődően folyamatosan készültek azok a felterjesztések a királyhoz, azok a törvénytervezetek, amelyek egy újfajta polgári Magyarország megteremtését célozták. Ebben a helyzetben érkezett el Pestbudára a hir, hogy Párizsban, február 22-én kitört a forradalom , majd március 13-án elérkezett a bécsi forradalom hire. Ezt azonnal megváltoztatta a Pozsonyban ülésező parlamentnek a hangulatát és egyre radikálisabb előterjesztések, törvénytervezetek születtek, és tekintettel arra, hogy a Habsburg-ház fenyegetett volt az európai hadszintereken is, később, március 15-öt követően keresztül mentek az áprilisi törvények és V.Ferdinánd király, aki akkor uralkodó Habsburg királyunk volt , szentesitette ezeket a törvényeket. Március 15-i eseményeket nem szeretném felidézni, ezeket mindannyian ismerjük, kinyomtatták Petőfi Nemzeti Dal-át és a 12 pontot, Táncsicsot kiszabaditották a börtönéből és elindult az a forradalmi folyamat , amely végülis egy szabadságharcba torkollott.

kaiser44.jpg

kaiser44.jpg

kaiser44.jpg

Magyarországnak nem volt saját kormánya, nem volt saját hadserege. Először Batthyány Lajos gróf vezetésével alakult meg a kormány , Kossuth hires megajánlási parlamenti beszédét követően kettőszázezer újoncot szavaztak meg a képviselők a magyar országgyűlésben. Nem fogadta mindenki ilyen kitörő örömmel ezeket a forradalmi változásokat, hiszen a Habsburg-háznak az volt az érdeke, hogy fellázitsa a nemzetiségeket a magyar forradalom ellen, ez történt Erdélyben, de ez történt Délvidéken is. Tudjuk, hogy Jelasits horvát bán serege támadta meg a forradalmi országot, elfoglalta Székesfehérvárt de a magyar kormány népfelkelést hirdetett  és 1848. július 29-én Pákozd és Sukoró térségében megfutamitották Jelasits seregét , amely egészen Bécsig futott. Ezt követően is váltakozó sikerrel folyt a küzdelem a szabadságért, a Habsburg-ház annyira szorult helyzetben volt , hogy V.Ferdinándot a család lemondatta és ekkor lépett a trónra 1848 decemberében Ferenc József és aztán lett később magyar király, akit később a kiegyezés után koronáztak meg.

kaiser44.jpg

kaiser44.jpg

kaiser44.jpg

kaiser44.jpg

A szabadságharc gyönyörű szép, fényes haditetteket hozott a magyar népnek. Emlékezzünk az áprilisi tavaszi hadjáratra, ahol Görgey vezetésével pl. Isaszegnél , április 6-án levertük az osztrák sereget. Emlékezzünk arra, hogy 1849 májusában visszafoglaltuk Buda várát az osztrákoktól. Ugyanakkor azonban megindult a szervezkedés és az összefogás a magyar forradalom és szabadságharc eltiprására. Ferenc József kérésére I.Miklós orosz cár sereget küldött Magyarországra és ez Paskievics herceg vezetésével a Kárpátokon át bejöttek Erdélybe. Abba az Erdélybe, amelyet Bem tábornok lényegében teljesen felszabaditott, kiszoritotta az osztrákokat. Bem és Perczel Mór seregei innen a Délvidékről is kiszoritották a szerb felkelőket tehát egy „teljesen felszabaditott Erdély várta" idéző jelben a betörő orosz seregeket. A döntő ütközetekben sajnos alul maradtunk. 1849 július 29-én Segesvárnál Bem csatát vesztett , ebben a nagy ütközetben tűnt el nagy nemzeti költőnk, Petőfi Sándor. Kossuth és a kormány lemondott, Görgeynek adta át a hatalmat, a kormány külföldre Törökországba menekült, és végül, augusztus 13-án Görgey tábornok Rödiger orosz tábornok előtt letette a fegyvert. Szörnyű véres megtorlás következett, Aradon tizenhárom tábornokot végeztek ki, köztük Damjanich Jánost, szerb tábornokot, aki erről a vidékről származott. Knézits Károlyt, aki horvát nemzetiségű volt és szintén az aradi tizenhármak egyike volt. Ugyanezen a napon lőték agyon Pesten Batthyány Lajos grófot, az első szabadon választott magyar miniszterelnököt. A megtorlás során százakat zártak börtönbe , a hovéd hadsereg katonáit pedig erőszakkal besorozták az osztrák hadseregbe.

kaiser44.jpg

kaiser44.jpg

kaiser44.jpg

kaiser44.jpg

kaiser44.jpg

Mégis, egy ilyen, a külföldi összefogás és a túlerő következtében eltiport magyar szabadságharcra büszkén emlékezünk vissza, arra a szép másfél évre, amikor a magyar nép felemelte a fejét a fogságból a rabságból, az elnyomatásból és megmutatta, hogy  él benne a szabadságvágy. 1848-ban először lett a magyar nyelv hivatalos nyelv az országban. Az egyik legnagyobb eredménye ennek a reformkorszaknak a jobbágyfelszabaditás volt. Ezekben az években mintegy fél millió család szabadult fel a jobbágysorból és ugyanennyi kisbirtokos család ill. kisbirtok, paraszti birtok alakult meg az országban. Megvalósult a törvény előtti teljes egyenlőség függetlenül attól kinek milyen az anyanyelve. Elindult az a fajta polgári gondolkodás, amelyik a teljes jogegyenlőséget hirdette meg a törvény előtt és az államügyek intézésében és elismerte mindenkinek az anyanyelvét, kultúráját és történelmét.

kaiser44.jpg

kaiser44.jpg

kaiser44.jpg

kaiser44.jpg

kaiser44.jpg

Én azt gondolom, hogy az a sok nehéz év, amely 1848-49 után következett és ami a Bach-korszakban folytatódott, hogy Magyarországot rendeletekkel kormányzoták Bécsből, az végülis késztette az uralkodó házat hogy  1867-ben első sorban Deák Ferenc munkásságának köszönhetően jött a kiegyezés, amely létrehozott egy dualista államot, amely azt jelenti, hogy ennek az államnak volt egy magyarországi központja Pestbudán és volt egy ausztriai központja Bécsben. Közös volt a pénzügy, hadügy, külügy és az első miniszter elnököt úgy hivták hogy gróf Andrássy Gyula. Ez az év és ez a kiegyezés zárta le azt a fajta polgári átalakulást ami végülis ennek a tájnak, beleértve a Délvidéket is, Bácskát és Bánátot is , hatalmas gazdasági fellendülést és kultúrális gazdagodást eredményezett.

kaiser44.jpg

kaiser44.jpg

kaiser44.jpg

kaiser44.jpg

kaiser44.jpg

kaiser44.jpg

Mit jelentett a mi számunkra a későbbi évtizedekben, évszázadokban március 15. és azok a szellemi, politikai óriások, akik e korszakot meghatározták..Széchenyi, Kossuth, Petőfi, ..és a többiek..?  1923-ban ünnepelte az akkori Magyarország , a megcsonkitott Magyarország, Petőfi születésének 100. évfordulóját és ekkor irta Babits Mihály a Petőfi koszorúi cimű verset, amelyik úgy kezdődik, hogy : ... Hol a szem, szemével farkasszemet nézni , ki meri meglátni, ki meri idézni az igazi arcát? Ünnepe vak ünnep s e mái napoknak szűk folyosóin a szavak úgy lobognak, mint az olcsó gyertyák...

kaiser44.jpg

Azaz 100 évvel később Babits Mihály szembesitette az akkori Magyarországot, hogy mit is ünnepel az akkori Magyarország 1848-49-ben, és mit ünnepel Petőfiben? A verset úgy zárja, hogy : „ avagy virág vagy te ? Légy virág, légy vigasz!  legyen lelked szabad, legyen hangod igaz az Ő ünnepségén. Koporsó tömlöcét akit elkerülte, most hazug koszorúk láncait ne tűrje eleven emlékén !"

kaiser44.jpg

Azt gondolom, hogy nekünk ma, 162 évvel később is, ebben a szellemben kell gondolkodnunk és ilyen őszinte szivvel kell ezt a magyar nemzeti ünnepet megünnepelnünk. A későbbi időkben én magam is, amit átéltem, azt tapasztaltam, hogy március 15-e egyfajta választóviz volt, elválasztotta az értéktelent és a talmit az igaztól és az értékestől. Emlékezzünk rá, hogy a 60-as 70-es években megpróbálták összemosni március 15-ét és a Tanácsköztársaságot, amit ma nem hivhatunk másként, mint Kun Béla és társainak vörös rémuralma. Akkor irta Utasi József a Zúg március c.versét , ami egyszer megjelent utána a cenzúra megtiltotta mint a vers nyilvános elmondását mint további megjelenését. Erre a hazug korszakra mondja Utasi, hogy „Talpra Petőfi sirodat látom, szólj még egyszer a szabadságról.." Azt gondolom, hogy a mi nemzedékünknek is az a nagyon fontos feladata, hogy tudatositsuk gyermekeinkben és unokáinkban március 15-e és a szabadságharcnak a jelentőségét. Ez az a nagy magyar nemzeti ünnep, ami minket összeköt és kell, hogy a jövő évszázadokban a magyarságot összekösse.








Weblap látogatottság számláló:

Mai: 74
Tegnapi: 89
Heti: 378
Havi: 1 386
Össz.: 291 397

Látogatottság növelés
Oldal: A nemzet határai függetlenek az államhatároktól/koszorúzási ünnepség Adán Március 15-e alkalmából
EUGEN - © 2008 - 2017 - eugen.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: start ap kredit bez hipoteke 2017 god - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »