Stefka István, Magyar Hirlap

Elhunyt Pongrátz Ödön

Megint elment egy ötvenhatos szimbólum, aki részese volt az '56-os magyar forradalomnak és szabadságharcnak, s akinek szerepe volt abban, hogy a Szovjetunió negyvennégy évvel később darabjaira hullott. Jelcin orosz elnök így nyilatkozott egy amerikai televíziónak: „A kommunizmus hanyatlása 1956-ban Budapesten kezdődött el."

A forradalom történelmi jelentőségét Magyarországon még most sem kezelik egységesen, a balliberális erők igyekeznek átírni a pesti srácok, a Corvin köziek, az egyetemisták, a munkások és

a felkeléshez átállt kiskatonák hősies harcát a szovjet hadsereg és az ávós magyar kommunisták ellen. Pongrátz Ödön egész életében hű maradt 1956 szellemiségéhez, testvé­rének, Pongrátz Gergelynek, a Corvin köz főparancsnokának legfőbb segítőtársa volt az '56-osok múzeumának és kápolnájának létrehozásában. A nyolcvanhét évesen elhunyt forradalmárt Marispusztán, az '56-osok kápolnájában helyezik örök nyugalomra, öccse, Pongrátz Gergely mellé, ahol az oltár fölött márványtáblába vésve 338 kivégzett hős neve hirdeti a kádári megtorlás rettenetes éveit.

Elhunyt 1956 hőse,

Pongrátz Ödön

Ödön volt a legidősebb fiú. A hat fiútestvér 1956-ban gondolkodás nélkül a forradalom mellé állt, együtt harcoltak a Corvin közben. Pongrátz Ödön már a második világháborúban is katona volt, így ő tanította a pesti srácokat a fegyverhasználatra. A legfélelmetesebb fegyver mégis a Molotov-koktél volt, amellyel fel lehetett robbantani a T–34-es tankokat. Ödön szerint a Molotov-koktélhoz annyi közük volt az oroszoknak, hogy ők kapták.

Pongrátz Gergely és Pongrátz Ödön az 1956-os forradalom és szabadságharc szimbólumai voltak. Most elment a második szimbólum. Ők ketten emblematikus figurái voltak a magyar forradalomnak, mindketten életük végéig vallották: 1956 szellemisége nem eladó, ötvenhat a magyar nemzeté, a magyar népé. Pongrátzék azokhoz a forradalmárokhoz tartoztak, akik a november 4-i szovjet invázió idején felvették a harcot a szovjet katonai túlerővel szemben, és napokig védték a Corvin közt. Nemcsak a harcban mutattak példát, de ötvenhat szellemiségének megőrzésében is. A rendszerváltás utáni esztendők nem hozták meg sem a politikában, sem az oktatásban, sem a közéletben 1956 világtörténelemben játszott szerepének valódi elismerését. A történelemhamisítás tovább folytatódik. Bár ’56-ot nem merik már ellenforradalomnak nevezni – kivéve néhány elvetemültet –, mégis választóvonal a politikai hatalmi harcban, hogy ki mit mond ’56-ról, ki hogyan vélekedett, vélekedik az igazságtételről. Máig nem kapott megnyugtató, érdemi választ sok ezer család, amelyek hozzátartozóit a kommunista önkény 1945-től 1989-ig kivégzett, eltüntetett, börtönbe vetett, anyagilag tönkretett.

Az tény, hogy mindjárt a rendszerváltás legelején folyamatosan szorították ki az ötvenhatosokat a politikából, és egyre szélesebb teret nyert az a vélekedés, hogy a forradalmat a reformkommunisták robbantották ki. Ehhez kellett a sajtó munkatársai egy részének régi pártállami módszerekkel való támogatása. A Pongrátz fiúk erre kiváló célpontok voltak, különösen Pongrátz Gergely. Olyan írások is megjelentek minden bizonyíték nélkül, hogy Gergely, a legendás Bajusz nem is volt a Corvin köz főparancsnoka, nem is harcolt, és november 4-én mind a hat testvér elmenekült. A kádári Fehér Könyv és számos dokumentum természetesen ellentmond ezeknek a hazugságoknak, amelyeknek más célja nem is lehet, mint a harcoló egyetemistáknak, munkásoknak, pesti srácoknak, például Wittner Máriáéknak, Gérecz Attiláéknak, Falábú Jancsiéknak, Szabó bácsiéknak, Tóth Ilonáéknak vagy Mansfeld Péteréknek a lejáratása.

Pongrátzék soha nem adták fel. Gergely küzdött egy budapesti ’56-osok múzeumának a létrehozásáért. Ebben igazán nem volt partner sem a bal-, sem a jobboldal. Végül elege lett a politikusokból, a pesti álforradalmárokból, és leköltözött a Kiskunmajsától nem messze fekvő Marispusztára. Itt egy tanyasi iskolából teremtette meg az ország egyetlen 56-os Múzeumát.

Az akkor még az Egyesült Államokban élő Ödön segítségével, amerikai, magyar és helyi adományokból megépítették az ’56-osok kápolnáját, a szintén ötvenhatos Csete György építész közreműködésével. Pongrátz Gergely halála után Pongrátz Ödön irányította a múzeum és az ’56-os Ifjúsági Tábor munkáját. Ödön bácsival készített utolsó interjúmban arról kérdeztem, megbánta-e, amit tett: „Nem bántam meg semmit. Húsz évig csak magyarkodtam Amerikában. Több száz beszédet tartottam magyarul is, angolul is. Volt olyan egyetem, ahol megkérdezték, nem értik a magyarokat, ötszáz éve nem nyertek háborút, forradalmat, honnan volt annyi bátorságuk, reményük, hitük, hogy felvették a harcot a világ egyik leghatalmasabb fegyveres erejével, a szovjet hadsereggel? Azt válaszoltam: A haza és a szabadság szeretete vezetett minket. Fő jelmondatunk ez volt: ruszkik, haza!”

Pongrátz Ödön (1922–2009)

Pongrátz Ödön 1922. november 6-án született Szamosújváron, örmény katolikus családban. Miután Erdélyt Romániához csatolták, 1946-ban a tizenegy tagú Pongrátz család elhagyta szülővárosát, és átköltözött Magyarországra, Soroksárra. 1956-ban hat Pongrátz fiú vett részt a forradalomban. Pongrátz Ödön egyike volt a „Corvin köz" megszervezőinek, öccsét, Gergelyt főparancsnoknak választották a corvinista szabadságharcosok. 1956. november 1-jén a Forradalmi Karhatalmi Bizottság Operatív Bizottsága tagjának választották. Küldöttként tárgyalt a Parlamentben a Nagy Imre vezette kormánnyal – írja közleményében Lezsák Sándor, az ’56 Történelmi Alapítvány kurátora, az Országgyűlés alelnöke.

A szabadságharc vérbefojtása után elhagyta Magyarországot, az Egyesült Államokban telepedett le. 1961-től a Sulyok Dezső szellemi támogatásával működő Október 23. Mozgalom alapítója, elnöke volt. A rendszerváltás kezdetén térhetett haza, miután az utolsók egyikeként megszüntették vele szemben is a beutazási tilalmat. 2004-ben valamennyi Pongrátz testvért vitézzé avatták Budapesten. Öccse, Pongrátz Gergely halála után, 2005-ben hazatelepült. Az ’56 Történelmi Alapítvány elnökeként irányította a kiskunmajsai 56-os Múzeum, valamint az ’56-os Ifjúsági Tábor munkáját.

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat