Moj grad/Az én városom

Urbán Gábor

Mese az ambiciózus polgármesterről

(Gombos Gábor 1881-1888)

 Zenta város történetében még nem volt példa arra, hogy egy volt városvezető emlékét szoborral tisztelte volna meg az utókor. Most vége ennek is eljött az ideje. Igaz, hogy most csak a szobor leleplezéséig jutottunk el, de remélhetőleg a közeljövőben méltó helyen fog majd álni Dudás Sándor e remekbe szabott alkotása, csakúgy, mint a Tisza-parti révész.

Akár századokra visszamenően is, városunk veszetői közül, bizonyára többen is voltak, akiknek tagadhatatlan érdemeik voltak abban, hogy e város épült, szépült, gazdagodott, gyarapodott, de közülük is kiemelkedik a XIX. Század utolsó évtizedeiben egy tettrekész, bátor, a kihivásokat vállaló és kockáztató fiatalember , Gombos Gábor. E tehetséges , fiatal ügyvéd jómódú tehetős, tekintélyes bácskai családból származott. Becsén született 1851-ben. Ügyvédi oklevelét igen fiatalon szerzi meg, s miután politikai pályára lép, 1881-ben , az előző polgármester felfüggesztése miatt, ideiglenesen ő látja el a polgármesteri teendőket. Már ekkor bizonyitja határozottságát és tettrekészségét. És ennek köszönhetően, a következő évi hivatali tisztújitáson, Zenta város közgyűlése nagy lelkesedéssel választja meg polgármesterének. Az ifjúi lelkesedés és ambició, nagy tettekre sarkallták az ifjú polgármestert, aki teljes erejével azon munkálkodott, hogy hasznára váljon a városának. Az ő nevéhez fűződik Zenta történetéből az a korszak, mely alatt, ez a település az egyszerű faluból Magyarország művelt városai közé emelkedett. Ő szervezte meg a városi hivatalokat, épitette fel 1884-ben az új gimnáziumot, köveztette ki a város utcáit. A város fő terének rendezése az egyik páratlan teljesitménye Gombosnak. Ekkor létesül a korzó rész vagyis a sétatér, a városi park keleti felében, épül fel a szerb hitkösségi épület, ill. az emeletes gimnázium. Ekkor rekonstruálják a városi nagy vendéglőt, mely azután a hangzatos Eugen szálló nevet veszi fel. De tatarozzák a fő téri katolikus templomot, és a régi városházát is megmagasitják, egyságbe kovácsolva annak épületkomplexumát. A Népkert további rendezése, csinositása , fásitás, csatornázás, és a Tiszai hid felújitása mind-mind Gombos Gábor városépitő szerepéről tanúskodnak. Polgármestersége alatt a tanyák sorain új iskolák emelkedtek, olvasókörök alakultak , a tanitók és tanárok fizetésének rendezésével, az akkori Magyarország néptanitói közül a zentai tanitó volt a legjobban megfizetve. Ennek köszönve sok, kiválló pedagógus jött Zentára, az ország minden részéről, melynek köszönhetően az oktatás és nevelés szinvonala igen magas fokra emelkedik. A zentai Gazdakör ,mely 1882-ben az elsők között alakult meg az országban , Gombos Gábor polgármestert választotta meg első elnökévé, mely gazdaegyesület kimagasló eredményeket tudott felmutatni már a megalakulása utáni években. A zentai Gazdakör hosszabb rövidebb kényszerszünetekkel azóta is fennáll, melyet annak idején Gombos iditott el nagy reményekkel és elvárásokkal.

 Karakán jellemét és különc viselkedését talán a Pesti Hirlap egyik újságirója  fogalmazta meg legfrappánsabban , amikor ezt irta róla: -Mikor a király Szegeden járt , a hódoló városok polgármesterei közt, a legfényesebb, a legfessebb, a legdelibb, Zenta város ifjú polgármestere, Gombos Gábor volt. A zentai polgárok ezekben az időkben, büszkék is voltak gavallér polgármesterükre és a felsőbb körök is felfigyeltek e tehetséges városvezetőre. Őt kivánták a távozó szabadkai-bajai főispán székébe ültetni. A romos átalakulások, melyek a város gyors fejlődéséhez vezettek, jelentősen megapasztották a város pénztárát, s ezzel Gombos a politikai támadások kereszttüzébe került. Bár a nemtelen támadásokat derekasan állta mégis, amikor második mandátuma végéhez közeledett , lemondott polgármesteri tisztségéről. Gombos ezután vállalkozásokba fogott ,melyek sajnos, balul ütöttek ki és a bajt is tetézte, hogy ebbe a szűkebb családi körét is bevonta. Élete további részét Pesten töltötte . E közben még egy csapást is kénytelen volt elviselni, elveszitette szeme világát. Lelkileg teljesen összetörve, utolsó éveit a lipótmezei intézet falai között élte le. 1894-ben hunyt el. Gombos Gábor egyike volt a legkiemelkedőbb zentai polgármestereknek, s ha városépitő szerepét vizsgáljuk , talán, az ő nevéhez fűződik Zenta újabb kori történelmének leggyorsabban fejlődő, leglátványosabban ivelő korszaka. Ezeket a mélyreható, jövőbe ivelő változásokat csak egy olyan gyakorlattal és képességekkel megálldott polgármester volt képes véghezvinni és levezényelni, mint Gombos Gábor.

- Barátaimmal 2003-ban hoztuk létre, nem sokkal a 2002-es magyarországi kormányváltás után, amikor mi, nemzetben gondolkodó fiatalok tudtuk, hogy a kormányváltás után, a nemzetpolitika háttérbe szorult. Ekkor azon gondolkodtunk, mit is tehettünk volna, mint civilek, karrierünk, fiatalságunk , életpályánk elején járó emberek , hogy  a magunk lehetőségeihez képest, a nemzet ügyét szolgáljuk. Azzal a céllal hoztuk létre alapitványunkat, hogy mindegyik elszakitott nemzetrésszel próbáljuk ápolni a kapcsolatot , lehetőségeinkhez képest segitsük végeket. Több településre több ezer könyvet juttatunk már el. Jelen pillanatban nagyszabású akciónk keretében száz kárpátaljai magyar értelmiségi tanitót részesitettünk negyvenezer Forintban, ami nálunk több mint egy havi fizetésnek felel meg. Ez nagyon nagy segitség ott,jelen pillanatban. Szakál István Lóránt, a budapesti Hármashalom Alapitvány nevében nyilatkozott.

Majd Dr.Zsoldos Ferenc, az avatóünnepélyen a következőket mondta:

- Egy új kezdeményezés kapcsán vagyunk itt,  ami valaminek a folyatása, ugyanis tavaly kezdtük el a magyar személyeknek, köztéri szobroknak az állitását. Az első ilyen jellegű szobor, az Tóth István szobrászművészünk volt, ami azóta is, úgy érzem , a várost szépiti, emeli annak szinvonalát. A következő kezdeményezés pedig szintén pályázati pénzekből történt, ez most Gombos Gábor, egykori zentai polgármester mellszobrának a felállitása. Demkó Attila és Szakál István Lóránt a Hármashalom Alapitványtól érkeztek Budapestről. Nekik köszönhettük, hogy megszereztük ezt a támogatást. Magyarországi nemzeti civil alapprogram alapjából sikerült mindezt megvalósitani. Rendhagyó módon adjuk át a szobrot, mert mint köztéri szobor, a köztéren van a helye. Ez per pillanat még nem valósult meg. Az önkormányzat bizottságot hozott létre, hova is legyen téve ez a szobor is, minket viszont kötött a határidő, május 31. Volt még egy gondunk is, márpedig az, hogy a talapzatra nem volt elég a támogatás . Tavalyi évhez hasonlóan az önkormányzat segitségét kértük, amit ez úttal nem támogattak. Régen is jól bevált szokás volt, hogy a polgárság azokat a kezdeményezéseket támogatta, amelyeket fontosnak tartott, hiszen ettől vagyunk közösség, hogy magánszemélyként is, a nehéz gazdasági viszonyok ellenére is, támogatjuk ezeket a dolgokat. Ennek volt köszönhető, hogy egy gyűjtést hirdettem meg. Pozitivan számolhatok be. Pár nap után, ahogy a levelek kimentek, már többen befizettek a Ci-Fi Egyesületünk számlájára. Továbbra is azt tudom mondani, hogy  összejön hamarosan a teljes összeg, -persze más forrásokat is próbálunk találni-. Fekete gránit boritású talapzatot tervezünk  Dudás Sándor szobrászművész javaslatára. A támogatók neve, egy réz talapzatra , a hátuljára fog majd kerülni. Ezzel fogjuk tudni majd később az utódainknak, unokáinknak megmutatni, hogy nekünk is volt olyan cselekményünk, ami fontosnak bizonyult a város szempontjából.

       Mellszobra, mely ha helyére kerül, nemcsak emlékeztetni fogja az itt élőket egy fényes korszakra, hanem példaképp is fog szolgálni mindazoknak, akik városunk fejlődése érdekében kivántak tenni.

---

Oldal: Mese az ambiciózus polgármesterről-Gombos Gábor (1881-1888)
EUGEN - © 2008 - 2024 - eugen.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat